Az egyiptomi hieroglif�k

Az �kori Egyiptom kult�r�ja, t�rt�nelme tal�n a legismertebb a kor �llamai� k�z�l. K�ztudott, hogy a N�lus tette lehet�v�, hogy v�lgy�ben egy vir�gz�, meg�lhet�s�t az �nt�z�ses f�ldm�vel�sre alapoz� gazdag orsz�g j�jj�n l�tre. Az �nt�z�berendez�sek megalkot�sa �s �lland� karbantart�sa t�bb milli� ember j�l megszervezett, k�zponti hatalom �ltal ir�ny�tott munk�j�t k�v�nta meg. Kr.e. 3000 k�r�l alakult ki ez az er�s, szil�rd �llamszervezet, amelynek �l�n az istenk�nt tisztelt despota, a f�ra� �llt. Ekkorra az �r�srendszert is kidolgozt�k, ebb�l az id�szakb�l m�r maradtak fenn hieroglif�kkal �rt forr�sok.

A hieroglifa ('szent v�set') nagyon jellegzetes, egyedi �r�sm�d, hiszen formailag k�p�r�s, t�rgyakat, �l�l�nyeket �br�zolt nagy h�s�ggel. Tartalmilag azonban sz�t, sz�tagot, s�t m�ssalhangz�t is jel�ltek hieroglif jelekkel.
Jelent�s mennyis�g� forr�s maradt fenn, a hieroglif�k megfejt�se m�gis sok�ig v�ratott mag�ra, hiszen a tud�sok egy r�sze tiszta k�p�r�snak tekintette, m�sok viszont a koptok �r�s�b�l pr�b�ltak kiindulni. A koptok - kereszt�ny egyiptomiak - �tvett�k a g�r�g�k �b�c�j�t, ezzel �rt�k le egyiptomi nyelven sz�vegeiket, a hi�nyz� hangz�k p�tl�s�ra viszont a d�motikus �r�s (ld. k�s�bb) jeleit haszn�lt�k.

A rejt�ly megold�dik

A rejt�ly megold�s�t a rosette-i k� megtal�l�sa tette lehet�v�. Nap�leon 1798-1799-ben hadj�ratot folytatott Egyiptom megszerz�s�re, ezzel pr�b�lta volna n�velni Franciaorsz�g nagyhatalmi befoly�s�t. E terv nem val�sult meg, viszont a N�lus nyugati delt�ja egyik �g�nak bal partj�n, Rosette v�ros�nak (arabul: Rashid) er�d�t�si munk�latai k�zben az egyik s�nc�rokban fekete bazaltt�bl�t tal�lt egy Bouchard nev� m�rn�k. A k�v�n h�romf�le �r�s v�lt k�nnyen felismerhet�v�, de csak a g�r�g�t tudt�k elolvasni. A sz�vegb�l kider�lt, hogy ugyanazt �rt�k le hieroglif�kkal, a d�motikus �r�sm�ddal �s a g�r�ggel. A lelet jelent�s�g�t gyorsan felismert�k, olyannyira, hogy az angolok a nap�leoni h�bor�kat lez�r� fegyversz�net egyik felt�telek�nt k�vetelt�k a k� �tenged�s�t. A franci�k arra hivatkozva pr�b�lt�k elh�r�tani ezt, hogy a bazaltt�bla az azt megtal�l� francia m�rn�k tulajdona. �gy az angolok v�g�l megv�s�rolt�k �s a British M�zeumba sz�ll�tott�k a leletet.

A feliratok m�solat�t kiadt�k, �gy megindulhatott a megfejt�s, t�bben k�s�rletet is tettek, de elbuktak. V�g�l Jean Francois Champollion j�tt r� a megold�sra �s olvasta el el�sz�r a sz�veg egyiptomi v�ltozat�t. Felhaszn�lta kutat�saiban Thomas Young angol orvosnak azt a hipot�zis�t, hogy a feliratokon szerepl� keretbe foglalt jelcsoportok uralkod�k nev�t tartalmazz�k. Ezeket a n�vgy�r�ket cartouche-nak keresztelte el. Ezt a megfigyel�st t�masztotta al� az a t�ny, hogy a g�r�g feliraton is megtal�lhat� egy ilyen keretbe foglalt f�ra�n�v: Ptolemaiosz�.

A m�sik kiindul�pontot a rejtjelek megfejt�s�ben hagyom�nyosan haszn�lt statisztikai m�dszer jelentette. Eszerint megvizsg�lta az egyes jelek ism�tl�d�si gyakoris�g�t, valamint meg�llap�totta, hogy a g�r�g sz�veg 468 sz�b�l, m�g a hieroglif 1419 jelb�l �ll. Ebb�l a t�nyb�l mindj�rt azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy a jelek nem szavakat jel�lnek, hanem ann�l kisebb egys�geket �br�zoltak vel�k, teh�t egy egyiptomi sz� t�bb jelb�l is �llhat. �jabb adatokkal szolg�lt Champollion sz�m�ra az 1815-ben tal�lt philei obeliszk, amelyet g�r�g �s hieroglif �r�ssal �rt sz�veg bor�tott. Ezen megtal�lta egy keretbe foglalva Kleop�tra nev�t. Majd el�ker�lt az ab�doszi Ozirisz - templomban egy f�ra�n�vsor, amely megint csak �j t�mpontokat adhatott. Az egyik keretben �szrevette a m�r ismert fonetikus "mesz" jelet, majd felette a napkorongot, aminek olvasata Ra, a kett� egy�tt pedig Ramses. Ezzel a m�dszerrel a t�bbi f�ra� nev�t is meg tudta fejteni, majd a k�s�r� sz�vegek �rtelme is vil�goss� v�lt el�tte. Champollion teh�t felismerte, hogy a hieroglif�k a k�vetkez� elemek vegy�t�s�b�l sz�rmaznak: sz�jelek, egyes hangcsoportokat �br�zol� �s egy-egy hangot r�gz�t� jelek.

Az egyiptomi hieroglif�k teh�t jelenthetnek:

1. K�pszer� jeleket, de ezeket ott haszn�lt�k, ahol a k�pb�l ki lehetett k�vetkeztetni a sz� jelent�s�t. Az ilyen �br�zol�s viszonylag ritk�v� v�lt, ez�rt megk�l�nb�ztet�s�l a k�p al� f�gg�leges vonalat h�ztak. (A k�p alatti h�rom von�s a t�bbes sz�mot jel�lte.)
2. Abban az esetben, ha a k�p nem utalt egy�rtelm�en arra, amit le akartak �rni, akkor fonetikusan �rtak, teh�t hasonl� hangz�s� szavak k�pjeleit alkalmazt�k. A jelens�g meg�rt�s�hez tudni kell, hogy az egyiptomi sz�ban a m�ssalhangz�k k�pviselt�k az �lland�s�got, a mag�nhangz�k v�ltoz�sa �rz�keltette a sz� k�l�nf�le alakjait. �ppen ebb�l k�vetkezett, hogy az �r�s is csak a m�ssalhangz�kat vette figyelembe, csak ezeket jel�lte.
3. Abban az esetben, ha ezek a t�bb-m�ssalhangz�s jelek sem tudt�k volna visszaadni a megfelel� sz�t, akkor egy-m�ssalhangz�sakat haszn�ltak. Ezt az tette lehet�v�, hogy az egyiptomi nyelvben voltak olyan r�vid szavak, melyek egy m�ssal- �s egy mag�nhangz�b�l �lltak - �gy az �r�sban egy-m�ssalhangz�s jell� v�ltak. 24 ilyen "bet�" tal�lhat� a feliratokon. �rdekes, e felismer�s ellen�re sem jutott az �rnokok esz�be, hogy csak ezeket a bet�ket haszn�lva - teh�t bet��r�ssal - �rj�k le sz�vegeiket.
4. Nyilv�nval�, hogy ha a k�l�nb�z� szavakat, amelyek azonos m�ssalhangz�kat tartalmaztak, azonos jellel �rt�k le, akkor meg kellett k�nny�teni valamilyen kieg�sz�t� jellel az olvas�st, egy�rtelm�v� kellett tenni, hogy pontosan mit is jel�lt. E c�lt szolg�lt�k a meghat�roz� jelek (determinat�vumok), amelyeket �ltal�ban a sz� v�g�hez f�ggesztettek.

A hieroglif�k k�zt nincs sz�elv�laszt� jel, sz�k�zt sem hagytak. Az �r�s ir�nya k�l�nb�z� lehetett, �rtak f�gg�legesen �s v�zszintesen is. Ez ut�bbi esetben az olvas�s ir�ny�t az hat�rozta meg, hogy merre n�ztek a k�pek fejei - arra ir�nyult tekintet�k, ahonnan az �r�s kezd�d�tt. Ilyen feliratokat is tal�ltak, amelyen az �r�sfel�let bal oldal�t balr�l jobbra, jobb oldal�t pedig jobbr�l balra tart�an �rt�k tele, �gy az oldal k�zep�t�l n�zve szimmetrikus lett.
Az egyiptomi helyes�r�s szerint egy sz� jeleit �gy kellett le�rni, hogy a forma lehet�leg n�gysz�glet� legyen. E szab�ly �rdek�ben m�g a jelek sorrendj�t is k�szek voltak megv�ltoztatni, a "sz�ps�g" �rdek�ben helytelen�l �rtak. Az �rnokok sz�m�ra alkottak egy "helyes�r�si sz�t�rt" - ez a Hood-papirusz - amely szakcsoportok szerint rendezett szavakb�l �ll� lista tulajdonk�ppen. Ezt haszn�lhatt�k mint�nak, seg�tett eld�nteni, hogy milyen form�ban lehet helyesen lejegyezni a mondanival�t.

A hieroglif�kat csak meghat�rozott esetekben, kiemelked� esem�nyek r�gz�t�s�re haszn�lt�k, hiszen a mindennapi �let sz�m�ra t�l bonyolultak, neh�zkesek lettek volna. �gy alak�tott�k ki a k�z�r�shoz jobban alkalmazkod�, leegyszer�s�tett form�j� hieratikus (papi) jeleket, amelyek l�trej�tt�t befoly�solta az is, hogy ecsettel rajzolt�k papiruszra, m�g a hieroglifeket �ltal�ban v�s�vel �s kalap�ccsal faragt�k ki. A hieroglif �r�s harmadik v�ltozata a d�motikus (n�pi) �r�s, amely a hieratikus jegyek tov�bbegyszer�s�t�s�b�l j�ttek l�tre gyors�r�s jelleggel, teh�t r�vid�t�seket, �sszevon�sokat is tartalmaz.
Az egyiptomi �r�s annyira bonyolult volt, hogy komoly k�pz�s ut�n tudt�k csak a kiv�lasztottak elolvasni, �gy �rthet� az �r�stud�k, az �rnokok kiv�telezett helyzete ebben az �kori orsz�gban (is).

  Jean-Francois Champollion (1790 - 1832)

M�r gyermekkor�ban megnyilv�nultak zseni�lis k�pess�gei: �t�ves kor�ban a feln�ttek seg�ts�ge n�lk�l tanult meg �rni �s olvasni �gy, hogy a fejb�l ismert verseket, im�kat �sszehasonl�totta a le�rt v�ltozatokkal. Kilenc�ves kor�ban m�r latinul �s g�r�g�l �rt, olvasott - e nyelveket szint�n seg�ts�g n�lk�l, apja k�nyvesboltj�ban tal�lhat� k�nyvek tanulm�nyoz�sa sor�n saj�t�totta el. Mind�ssze 11 �ves, amikor h�ber eredetiben olvasta a Bibli�t. 13 esztend�s, amikor elkezdett foglalkozni az arabbal �s a kopt nyelvvel, 15 �vesen a perzs�val, a szanszkrittel �s a k�naival ker�lt kapcsolatba. 17 esztend�sen lett tagja a Grenoble-i Akad�mi�nak, ahol el�ad�sain m�r Egyiptom t�rt�net�r�l �rtekezett, e t�m�ban m�r t�bb k�nyve is megjelent eddigre. Egyiptom ir�nti �rdekl�d�s�t m�r nagyon kor�n - 9 �ves kor�ban - felkeltette az a h�r, hogy megtal�lt�k a rosette-i k�vet, s ekkor hat�rozta el, hogy megfejti a hieroglif�k rejt�ly�t. A c�lhoz vezet� l�p�sek azonban lassan k�vett�k egym�st, nehezen tal�lt r� a helyes �tra. 1808-ban fejtette meg Ptolemaiosz nev�t, majd csak 1822. szeptember 14-�n siker�lt elolvasnia egy egyiptomi sz�t an�lk�l, hogy seg�ts�g�l h�vta volna a g�r�g sz�veget. A felismer�st k�vet� nagy felindults�gt�l elvesztette az eszm�let�t �s 5 napig fek�dt �jultan. 1828-ban �rkezett a francia korm�ny �ltal k�ld�tt tudom�nyos exped�ci� �l�n el�sz�r (!) Egyiptomba - az els� nem �kori emberk�nt, aki ismerte ezt a nyelvet. Az �ltala tal�lt feliratokat lem�solta, magyar�zta, �sszehasonl�totta m�s sz�vegekkel. K�lsej�ben teljesen felvette az arab szok�sokat: arab ruh�t hordott, borotv�lta a fej�t, turb�nban �s puha s�rga csizm�ban j�rt - �gy pr�b�lt egybeolvadni az egyiptomi n�ppel. Azzal a n�ppel, aki �gy tisztelte �t, mint azt az embert, aki "a holt k�veknek visszaadta a besz�d aj�nd�k�t". A megfesz�tett munka, az �ghajlat sokat rontott eg�szs�gi �llapot�n, t�d�bajban halt meg m�g miel�tt exped�ci�ja eredm�nyeit k�zz� tehette volna.