Egyiptom a N�lus aj�nd�ka. A rendk�v�l term�keny foly�v�lgy �si civiliz�ci�nak ad otthont.

Leg�rt�kesebb r�sze a N�lus-v�lgy 10-15 km sz�les term�keny folyami o�zisa �s 200 km sz�les deltavid�ke, amely a L�biai-sivatago�zisokkal, homokbuck�kkal, m�lyf�ldekkel (Kattara-m�lyf�ld -133 m) tark�tott m�szk�t�bla-vid�ke �s a V�r�s-tenger �rk�ra 2000 m magasb�l leszakad� Arab-sivatag m�szk�b�l �s homokb�l �ll� sivatagra �s hegyvid�kre osztja az orsz�got. A m�r �zsia ter�let�hez tartoz� S�nai-f�lsziget kop�r hegyvid�k�t a Szuezi-csatorna v�lasztja el az orsz�g t�bbi r�sz�t�l. Legmagasabb pontja: Jabal K�tr�na 2637 m.

 A N�lusnak Egyiptom ter�let�n nincs komolyabb mell�kfoly�ja, csak mesters�ges �nt�z�csatorn�k �gaznak ki bel�le �s t�rnek vissza bele. Tavaszi �rad�s�t m�r az �korban is nagy biztons�ggal tudt�k el�re jelezni. Az �vente lerakott hordal�k a tr�gya szerep�t t�lt�tte be az �rt�ren. Az Asszu�ni-g�t meg�p�t�s�vel megsz�nt az �rad�sok hordal�k-lerak�sa.

Legnagyobb a Nasszer-t�. Mesters�ges v�zt�roz� Egyiptom �s Szud�n hat�r�n. Az Asszu�ni-g�ttal duzzasztott�k fel. Ezen k�v�l a tengerpartokon alakultak ki lag�n�k, illetve a Szuezi-csatorn�t vezett�k kereszt�l pusztai s�s tavakon.

A Szuezi-csatorna mesters�ges v�zi�t a F�ldk�zi- �s a V�r�s-tenger k�z�tt. Gazdas�gi �s strat�giai jelent�s�ge hatalmas.

Egyiptomnak sivatagi �ghajlata van, kiv�ve a F�ldk�zi-tenger partvid�k�t, ahol sz�raz szubtr�pusi �ghajlat alakult ki. A F�ldk�zi-tenger k�rny�k�n t�len hullik csapad�k. �szakr�l d�l fel� haladva egyre sz�razabb lesz a leveg�, �s egyre n� a h�m�rs�klet. Am�g Alexandri�ban az �tlagos �vi csapad�kmennyis�g 184 mm, addig ez az orsz�g d�li r�sz�n m�g az 5 mm-t sem �ri el. Az 1000 m�tern�l magasabban fekv� ter�leteknek magashegys�gi jellege van.